Bakay Kornél

BAKAY KORNÉL „MAGYAR ÖRÖKSÉG” LAUDÁCIÓJA Bakay Kornél akkor kezdte kutatói pályáját, amikor a történelemhamisítás párt- és állami követelmény volt.  E követelmény ellenére a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről a legendás, Magyar Örökség díjas professzor, László Gyula több, kiválóan képzett, becsületes, nemzeti értékrendet képviselő régészt indított a kutatás útjára. Ezek közé tartozott Bakay Kornél is. Munkahelyei (MTA Régészeti Intézet, kapos­vári, kőszegi múzeumok) lehetővé tették a régészet alapvető tevékenységét, az ásatásokat.  Ipolymente, Somogyvár csak néhány a legjelentősebbek közül.  Az ásatás a régészeti kuta­tás alapja, elsődleges forrásanyaga. De nem csupán az előkerülő tárgyak, hanem azok helyzetének, rétegviszonyainak és számtalan apró jelenségnek megfigyelése. Bakay ása­tásainak jellemzője volt a rendkívül pontos, mindenre kiterjedő figyelem és minden helyzet, jelenség részletes rögzítése írásban, rajzban, fényképen. Bakay Kornél k...

BAKAY KORNÉL:  AZ ÁRPÁDOK ORSZÁGA 2/5 Pedig érdemes lett volna már akkor kiböngészni az angol szöveg fontosabb részeit, elsősorban a finnugor elmélet kritikájáról szóló sorokat (8), valamint azt a felszólítást, amely így szól: „Mindazokat, akiknek van bátorságuk most hinni, szeretném felszólítani, kutassanak, tanuljanak tovább!”, majd így folytatja: „Egy rövid ideig a nyugati világban volt bizonyos szimpátia 1956 után, de ez elmúlt. A kiadványokban ismét feltűnik az ázsiai betolakodó, a vad nomád idegen régi képe, sztereotip gyalázkodó szövegekkel, amely hozzájárul ahhoz, hogy a nyugati közvélemény részese legyen annak az érzéketlen és ellenséges hallgatásnak, amely a magyar népirtást (9) rejti magában.” „Talán ki fognak nevetni e felszólításért, ennek közzétételéért, amelyet a fiatalokhoz és mindazokhoz intézek, akik szívükben fiatalok maradtak a közönynek ebben a mostani időszakában. S bízom abban, hogy üzenetem eljut mindazokhoz, akik az emberiség jövőjét építik.” (10)  Hos...

Dr. Bakay Kornél :  HOGYAN LETTÜNK FINNUGOROK? 1997. december 2-án Miskolcon díszdoktorrá avattuk' a 88 esztendős László Gyula régész professzort, egykori mesteremet, aki annak idején (1958-1963) a magyar őstörténet kutatására képezett ki.  Egyetemi éveimben a tőlem telhető szorgalommal tanulmányoztam az őstörténeti szakirodalmat, amely természetesen kizárólag a finnugor elmélet anyagaira terjedt ki. Hamisság volna ma azt állítani, hogy László Gyula, legendás és nagyszerű egyetemi előadásaiban mást tanított volna, mint az általánosan elfogadott, hivatalos finnugor elméletet . Így alig-alig került a kezünkbe másfajta szemléletű munka.  De ha elénk is vetődött, mondjuk Bobula Ida vagy Padányi Viktor valamelyik könyve, a belénk nevelt elutasító ösztön azonnal működésbe lépett. Elvégre a magyar történettudomány nagyjai mindazokat, akik nem tudták vagy nem akarták elfogadni a finnugor - tanításokat, már a múlt század végén „mucsai veteránoknak” nevezték, akik „az ősi kaczagány...

Dr. Bakay Kornél :  Aki 35 esztendőn keresztül búvárkodik a történelmi forrásokban, olvassa a szakirodalmat, vizsgálja a régészeti leleteket, előbb vagy utóbb rájön arra, hogy a történelmi szakmunkák és tudományos ismeretterjesztő írások nagyobb része telis-tele van hibával, félreértéssel, félremagyarázással, hemzsegnek bennük a másoktól átvett és kiollózott olyan részletek, amelyeket a szerző soha nem ellenőrzött, soha meg nem nézett eredetiben.  Posztját és rangját azonban elégségesnek tartja igazsága nyomatékaként. Ez azonban nem új jelenség. Régen is így volt: „a tudós czím nálunk éppen nem a tudományos munka jutalma. Azt is csak a kegyelteknek szokták adományozni, akár tudnak valamit, akár nem.” (59)  1989-ben, a Feltárul a múlt? c. könyvem megjelenése után döbbentem rá arra, hogy sem a jelenkor, sem a középkor meg nem érthető őstörténetünk tisztázása nélkül. De hát 1976-tól miért pártoltam el a magyar őstörténet kutatásától? (60) Elsősorban azért, mert elűztek kutat...

Dr. Bakay Kornél válasza :  Kedves Adrienn! Ígéretem szerint röviden összefoglalom, amit én tudok Skóciai Szent Margitról. A zavart az okozza, hogy sokan Szent István király unokájának vélik Margitot, ami nem helyes. István királynak valóban nem volt Ágota nevű leánya, volt azonban ilyen nevű gyermeke Péter királynak (1044-1046), akinek az uralkodása idejében érkezett a Magyar Királyság földjére Vasbordájú Edmund két fia, mint menekült. Az egyik fiú feleségül vette Ágotát, (1047-1093) akinek három gyermeke született Magyarországon. A legidősebb volt Margit. 1054-ben, I. András magyar király idejében (1046-1060 ) Ágota visszatért Angliába, Hitvalló  Eduárd udvarába, de nem érezte ott jól magát, ezért hajóra szállt, hogy visszatérjen Magyarországra gyermekeivel együtt. A legenda szerint, a tengeri vihar Skóciába sodorta a hajót, ahol III. Malcolm király szívesen és örömmel fogadta őket, így Margit hercegnőt is, akit később feleségül is vett a király. Szeretettel köszöntöm Zoltán...

Dr. Bakay Kornél  HOGYAN LETTÜNK FINNUGOROK / folytatás …/ Aeneas Sylvius Piccolomini (1405-1464), aki 1458. augusztus 18.-tól I. Pius néven pápa lett, egyetlen olyan művet sem írt, amelynek a címe Cosmographia lett volna! Életében nagy művei nem is jelentek meg. (93) Számos nagy könyvében korábbi szerzők munkáit kivonatolta vagy másolta, ám egyetlen művében sem szerepel soha az a Zsirai Miklós által már 1930-ban közismertté tett „adat”, hogy ti. „Asiatici Hungari”, azaz ázsiai magyarok a vogulokkal és az osztyákokkal volnának azonosak, mégpedig kétségtelenül”. (94) Bár Zsirai a Finnugor rokonságunk c. munkájában hosszasabban idéz latin forrásszövegeket, (95) mégis úgy tűnik, eredeti forrásokat kevésbé használt. II. Pius egyik legkorábban megjelent könyvében (96) szerepel az a hely, amelyre Zsirai is hivatkozik, ez pedig a könyv XXIX. fejezete. Szó nincs itt arról, hogy ez az egész fejezet „az ugorságnak van szentelve” (97) ellenben szó van az ázsiai szkítákról, az ő kegyetlenkedés...

Dr. Bakay Kornél :  Rabló, nomád hordák Inváziója - avagy a kincses Kelet örököseinek honalapítása  Az elmúlt napokban Kőszegen járt a Vas megyei Adóhivatal egy csoport­ja látogatóban. Felkérésükre - mivel nagyon kedvesen és intelligensen vi­selkedtek - úgy döntöttem, hogy ma­gam vezetem be őket a város múltjába egy rövid történelmi kalandozásra. Úgy indítottam beszédemet - lévén július első hetében a látogatás hogy két évforduló van e hónapban Kőszeg város életében. Az egyik nevezetes nap június harmadika, mikor ezelőtt 669 évvel szabad királyi városi privi­légiumot kapott, a másik június negye­dike . Immár 77 esztendeje vált magyar gyászunk napjává az a történelmi pil­lanat, amikor Kőszeget is halálos csa­pás érte, hiszen az első változatban egészen a Kálvária-hegyig elvették közvetlen városhatárait is. Ez a lehe­tetlen állapot 1923-ig tartott, mikor is korrigálandó, Ólmod, Pornóapáti és Kőszeg visszakapta azt a kicsiny sá­vot, ami ma is határ. Mindezeket elmondtam, amikor i...