Bakay Kornél

  Dr. Bakay Kornél : Korezm A leghatalmasabb bizonyítékot azonban az elmúlt félévszázadban egy orosz régész, Szergej Pavlovics Tolsztov (1907-1976) adta, aki 1929 és 1950 között feltárta a homoktenger alól az ókor egyik igen jelentős civilizációját: Korezmet. Tolsztov Közép-Ázsia Egyiptomának nevezte el Korezmet,15    amely az Amu-Darja, az ókori Oxus folyó egyik hatalmas és igen termékeny oázisán jött létre. Az ásatások 1937-ben kezdődtek s az első eredményekről Tolsztov már 1948-ban beszámolt s ezt a könyvet csodálatos módon már 1950-ben magyarra is lefordították.16  A tudós szerző kutatá­sai beigazolták, hogy Korezmben az első kultúrák Kr.sz. előtti IV. évezredben létrejöttek s amint már az elmúlt félévben szó volt róla, valószínűsíthető, hogy a mezopotámiai sumér városok népe talán éppen erről a területről vándorolt le a Perzsa-öböl vidékére.17    Az mindenesetre aligha vonható kétségbe, hogy a két terület között igen szoros volt a kapcsolat.18 Amint ké...

    Bakay Kornél   AZ EURÓPAI FEHÉR EMBEREK ALKONYA   Sorsom első kegyelmi ajándéka az volt, hogy a Magyar Királyság polgáraként láthattam meg a napvilágot 1940-ben. Első születésnapomon pedig atyáim ősi földjén, a bácskai Magyarkanizsán mosolyoghattam boldog szüleimre, akik a visszacsatolt Délvidékre nyomban hazaköltöztek.  1908-ban, katonatiszt nagybátyám születésekor sem atyai, sem anyai nagyszüleim nem sejthették, hogy 32 év múlva Magyarország népessége annak fog örvendeni, hogy ezer éves, ősi területeinek egyes tájai újra részei lehetnek Hungariának. Mert az alatt a bő három évtized alatt szörnyű dolgok történtek a világban és a Kárpát-medencében is. Voltak előjelek, voltak látomások, de senki sem akarta elhinni, hogy Európa nagyhatalmainak és az Egyesült Államoknak az irányító erői képesek olyan gonosztetteket végrehajtani, mint amit Németországgal, az Osztrák-Magyar Monarchiával és Oroszországgal tettek 1917 és 1920 között. Most sem vagyunk jobb helyzetbe...

 Varga Géza - A székelység eredete  ( 2. rész )  FORRÁSOK:  Anonymus A székely hagyományt őrző források közül az egyik legtöbbet vitatott kútfő a Béla király névtelen jegyzője által készített Gesta Hunga(ro)rum.Az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában őrzött huszonnégy lapos, XIII. szá­zadi betűkkel írt hártyakódex egyetlen fennmaradt másolata egy korábbi eredeti válto­zatnak. A szerző magát Béla király jegyzőjének mondja,3   de nem árulja el, hogy melyik Béláról van szó a négy közül, s a kutatás mindmáig megosztott Anonymus személyét és a mű korát illetően. Legtöbben az I. Béla (1061-1063) és III. Béla (1172-1196) évei ál­tal kijelölt időszakban dolgozó jegyzőre gondolnak. Ha a Névtelen mester III. Béla ki­rály jegyzője volt, akkor a geszta 1200 táján keletkezhetett.Anonymus célja az volt, hogy megírja a magyar királyok és nemesek származását meg a magyar honfoglalás történetét.A gesztát egy külföldi barátjának dedikálta, s talán az elkészülte után azonnal...

 VARGA GÉZA A székely rovásírás eredete - folyt . -  S itt felmerül a kérdés, hogy hol alakulhatott ki a székely rovásírás. ...a  Kár­pát-medencei haza területén is elképzelhetjük. ... nem szabad megfeledkeznünk a latin írásbeliség egyre erősödő befolyásáról sem, mely egyre kurzívabbá változtat­ta a betűk formáit,7 s a magánhangzókat is kezdték kiírni hatására." (1974/168- 176). Amennyiben Vásáry István megfogalmazásából levonjuk a nagy turkológus előd iránti kötelező tiszteletadást, akkor gondolatmenetéből csak az tűnik bizo­nyosnak, hogy az ismert török írásokból a székely írás nem vezethető le. A szerző csupán bízik abban, hogy a meg sem nevezett periférikus török, vagy török gyanús (kazár?) írások jeleinek elemzésével esetleg közelebb juthatunk a székely írás eredetéhez. Ez azonban nem tűnik többnek jámbor óhajnál, mert nincs semmi, ami ilyen reményekre komoly okot adna.Vásáry István egyik mondatában ismeretlen periférikus török rovásrendszert te­kint a magyar rovásír...