Bejegyzések

Kép
  Dr. Bakay Kornél :   Gyászbeszéd Bakay Mária halálára Tisztelt Gyászolók! Polgármester Úr! Iskolaigazgatónő! Kedves Akasztóiak! Jól tudom, rendhagyó és szokatlan, hogy egy családtag mond halotti búcsúztatót, ám Bakay Mária személyében egy tanítódinasztia utolsó tagja hagyja el végleg szeretett faluját. 74 évvel ezelőtt, éppen Mária-napon érkezett Akasztóra a bácskai Magyarkanizsa városából két fiatal pedagógus: Bakay Gyula, az Édesapám és húga, Bakay Mária.  A község akkori plébánosa, Szemző János, korábban magyarkanizsai káplán lévén, jól ismerte a bácskai Bakay-családot, akik között kötélgyártó céhmesterek, városgazdák, szegedi gyáralapítók, oldalágon orvosok, sőt orvosprofesszorok voltak, így meleg szívvel javasolta a két fiatal megválasztását. Az iskolaszék, élén Hantos Sándor jegyzővel és a plébánossal, elfogadta Csatai Béni bácsi értékelését: „eddig a tanítók csak megverték a gyermekeinket az iskolában, most olyan tanítókat szeretnénk, akik tanítják őket”. Bakay M...
Megjegyzés küldése
További információk

Szabad - e szeretni ősi múltunkat ?

Kép
  Dr. Bakay Kornél :   Szabad-e szeretni ősi múltunkat? Őstörténetünk kritikai kérdései Közhellyé koptatott régi mondás: a történelem az élet tanítómestere.  A történelem tulajdonképpen a múlt ismerete, a múltról alkotott fogalmaink összessége. A múlt idő az iménti perctől terjed évtízezredekkel ezelőttig. Mi maradt belőle? Miből ismerhetjük meg? A história forrásai: az írott kútfők, a tárgyi emlékek, szellemi örökségünk, mítoszok, legendák, mesék, dalok, táncok, a Teremtő Egyistenhit, ünnepeink, kultuszaink, művészetünk és a bennünk és általunk éltetett és fenntartott két főforrás, nyelvünk és fajtajellegünk. Sok évszázadon keresztül tudta a magyar, hogy kicsoda! Nem volt ellentmondás a nemzeti hagyományok és a történetírás között. Miért szükségszerű, hogy ilyen kérdést feltegyünk: szabad-e szeretni a múltunkat? Hát van valaki a mai kis Magyarországon vagy a Kárpát-medencében, aki erre a kérdésre nemlegesen felelne? Döbbenjünk meg valamennyien: igen, van !  S nemcsa...
Megjegyzés küldése
További információk

Dr. Bakay Kornél : Korezm

Kép
  Dr. Bakay Kornél : Korezm A leghatalmasabb bizonyítékot azonban az elmúlt félévszázadban egy orosz régész, Szergej Pavlovics Tolsztov (1907-1976) adta, aki 1929 és 1950 között feltárta a homoktenger alól az ókor egyik igen jelentős civilizációját: Korezmet. Tolsztov Közép-Ázsia Egyiptomának nevezte el Korezmet,15    amely az Amu-Darja, az ókori Oxus folyó egyik hatalmas és igen termékeny oázisán jött létre. Az ásatások 1937-ben kezdődtek s az első eredményekről Tolsztov már 1948-ban beszámolt s ezt a könyvet csodálatos módon már 1950-ben magyarra is lefordították.16  A tudós szerző kutatá­sai beigazolták, hogy Korezmben az első kultúrák Kr.sz. előtti IV. évezredben létrejöttek s amint már az elmúlt félévben szó volt róla, valószínűsíthető, hogy a mezopotámiai sumér városok népe talán éppen erről a területről vándorolt le a Perzsa-öböl vidékére.17    Az mindenesetre aligha vonható kétségbe, hogy a két terület között igen szoros volt a kapcsolat.18 Amint ké...
Megjegyzés küldése
További információk

Az európai fehér emberek alkonya

Kép
    Bakay Kornél   AZ EURÓPAI FEHÉR EMBEREK ALKONYA   Sorsom első kegyelmi ajándéka az volt, hogy a Magyar Királyság polgáraként láthattam meg a napvilágot 1940-ben. Első születésnapomon pedig atyáim ősi földjén, a bácskai Magyarkanizsán mosolyoghattam boldog szüleimre, akik a visszacsatolt Délvidékre nyomban hazaköltöztek.  1908-ban, katonatiszt nagybátyám születésekor sem atyai, sem anyai nagyszüleim nem sejthették, hogy 32 év múlva Magyarország népessége annak fog örvendeni, hogy ezer éves, ősi területeinek egyes tájai újra részei lehetnek Hungariának. Mert az alatt a bő három évtized alatt szörnyű dolgok történtek a világban és a Kárpát-medencében is. Voltak előjelek, voltak látomások, de senki sem akarta elhinni, hogy Európa nagyhatalmainak és az Egyesült Államoknak az irányító erői képesek olyan gonosztetteket végrehajtani, mint amit Németországgal, az Osztrák-Magyar Monarchiával és Oroszországgal tettek 1917 és 1920 között. Most sem vagyunk jobb helyzetbe...
Megjegyzés küldése
További információk