Hogyan lettünk Finnugorok?

Dr. Bakay Kornél : 


HOGYAN LETTÜNK FINNUGOROK?


1997. december 2-án Miskolcon díszdoktorrá avattuk' a 88 esztendős László Gyula régész professzort, egykori mesteremet, aki annak idején (1958-1963) a magyar őstörténet kutatására képezett ki. 

Egyetemi éveimben a tőlem telhető szorgalommal tanulmányoztam az őstörténeti szakirodalmat, amely természetesen kizárólag a finnugor elmélet anyagaira terjedt ki. Hamisság volna ma azt állítani, hogy László Gyula, legendás és nagyszerű egyetemi előadásaiban mást tanított volna, mint az általánosan elfogadott, hivatalos finnugor elméletet . Így alig-alig került a kezünkbe másfajta szemléletű munka. 

De ha elénk is vetődött, mondjuk Bobula Ida vagy Padányi Viktor valamelyik könyve, a belénk nevelt elutasító ösztön azonnal működésbe lépett. Elvégre a magyar történettudomány nagyjai mindazokat, akik nem tudták vagy nem akarták elfogadni a finnugor - tanításokat, már a múlt század végén „mucsai veteránoknak” nevezték, akik „az ősi kaczagány dicsőségétől áztatott délibábos virányait” kedvelik. (3) 

S ha figyelmeztették őket, hogy a „tudományos kérdésekkel foglalkozó embertől megkövetelik a jóhiszeműséget és a tudományos lelkiismeretességet, s azt, hogy folytonos kritikával kísérje a maga nézetét csak úgy, mint a másét, s ne restellje bevallani, hogy tévedett” (4) „mindenféle badar ítélet és következtetés” képviselőjének nevezték el az ellenfelet. (5) Jól emlékszem, milyen megrökönyödéssel forgatgattam 1966-ban Bobula lda, A magyar nemzet eredete c. munkáját, (6) mint a hozzá nem értők egyikének „fekete bibliáját”, aki mindenféle badarságokat állít. (7)


—————————————————


1. A díszdoktori oklevél aláírói: Dr. Gyárfás Ágnes, Prof. Dr. Töttösy Csaba, Prof. Dr. Szabó Zoltán (Kolozsvár).


2. László Gyula, Bevezetés a régészetbe. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1953. - uő A magyar őstörténet régészete. Az MTA I I. Osztály Közleményei 3 (1954) 459-479. - uő A magyarság őstörténete. Egyetemi előadások szövege. 1961. - uő Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei a Szovjetföldön. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1961. Fontosabb műveinek új kiadása: Múltunkról utódainknak. I-II. Budapest. Püski Kiadó. 1999. A könyv bemutatóján elhangzott előadásom szövege megjeleni: A történész hivatása és felelőssége.- László Gyula, Múltunkról utódainknak c. könyve kapcsán. Somogyi Kalendárium 2000. Kaposvár, Somogy Megyei Vállalkotási Központ. 2000. 142-145.


3. Hunföldi Lehel, Ethnológiánk áprilisi hajtásai I. Vámbériász. Ethnographia 6 (1895) 141-142. Hunföldi Lehel Munkácsi Bernát álneve volt.


4. Marczali Henrik, Ethnographia 6 (1895) 89.

5 Munkácsi Bernát, A magyar nemzet törökségéhez. Ethnographia 6 (1890) 90.


6. Bobula Ida, Origin of the Hungárian Nation. Florida, Gainesville. 1966. - Újabb kiadása: Florida, Astor. 1982.


7. Bobula Ida (1900-1981) életrajzi adataira lásd: Sumer-magyar rokonság. Buenos Aires, Editor Esda. 1982. belső címoldala és 5-7.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dr. Bakay Kornél : Megtévesztő , magát magyarnak eladó filmek és könyvek 2. rész

Kép
Magyar Megmaradásért / 2009 /  Dr. Bakay Kornél : Megtévesztő , magát magyarnak eladó filmek és könyvek  2. rész  A SOROZAT MÁSODIK KÖTETE „AZ ÁLLAMALAPÍTÁS” CÍMET VISELI. Szerzője a pécsi Font Márta, s ez már eleve garancia arra, hogy az elmúlt hatvan esztendő alatt kialakított „hivatalos történeti képet” festi fel a kötet összeállítója. A csábos és vevőcsalogató 495 Ft után ez a könyv már 1590 forintba kerül, de bizony nem éri meg az árát, noha szép kiállítású a kötet, hála az „Europas Mitte um 1000” c. német kiadású (WBG Darmstadt, 2000) kötet illusztrációinak! A hamisságok ebben a kötetben jobban el vannak rejtve, sokszor hirtelenjében fel sem figyelünk rájuk. Például: „Géza nagyfejedelem szereplése váratlan.” Miért? Mert a „barbár szokásjoggal szakított”, azaz elsőszülött fiát tette utódjává. Csakhogy ez éppen úgy nem igaz, mint az, hogy „Taksony azon kevesek közé tartozott, aki túlélte az augsburgi vereséget és visszatért a Kárpát-medencébe.” Az elsőszülött trónutód...
További információk

VG/A székely rovásírás eredete 2.

Kép
 VARGA GÉZA A székely rovásírás eredete - folyt . -  S itt felmerül a kérdés, hogy hol alakulhatott ki a székely rovásírás. ...a  Kár­pát-medencei haza területén is elképzelhetjük. ... nem szabad megfeledkeznünk a latin írásbeliség egyre erősödő befolyásáról sem, mely egyre kurzívabbá változtat­ta a betűk formáit,7 s a magánhangzókat is kezdték kiírni hatására." (1974/168- 176). Amennyiben Vásáry István megfogalmazásából levonjuk a nagy turkológus előd iránti kötelező tiszteletadást, akkor gondolatmenetéből csak az tűnik bizo­nyosnak, hogy az ismert török írásokból a székely írás nem vezethető le. A szerző csupán bízik abban, hogy a meg sem nevezett periférikus török, vagy török gyanús (kazár?) írások jeleinek elemzésével esetleg közelebb juthatunk a székely írás eredetéhez. Ez azonban nem tűnik többnek jámbor óhajnál, mert nincs semmi, ami ilyen reményekre komoly okot adna.Vásáry István egyik mondatában ismeretlen periférikus török rovásrendszert te­kint a magyar rovásír...
További információk
Kép
  Dr. Bakay Kornél :   Gyászbeszéd Bakay Mária halálára Tisztelt Gyászolók! Polgármester Úr! Iskolaigazgatónő! Kedves Akasztóiak! Jól tudom, rendhagyó és szokatlan, hogy egy családtag mond halotti búcsúztatót, ám Bakay Mária személyében egy tanítódinasztia utolsó tagja hagyja el végleg szeretett faluját. 74 évvel ezelőtt, éppen Mária-napon érkezett Akasztóra a bácskai Magyarkanizsa városából két fiatal pedagógus: Bakay Gyula, az Édesapám és húga, Bakay Mária.  A község akkori plébánosa, Szemző János, korábban magyarkanizsai káplán lévén, jól ismerte a bácskai Bakay-családot, akik között kötélgyártó céhmesterek, városgazdák, szegedi gyáralapítók, oldalágon orvosok, sőt orvosprofesszorok voltak, így meleg szívvel javasolta a két fiatal megválasztását. Az iskolaszék, élén Hantos Sándor jegyzővel és a plébánossal, elfogadta Csatai Béni bácsi értékelését: „eddig a tanítók csak megverték a gyermekeinket az iskolában, most olyan tanítókat szeretnénk, akik tanítják őket”. Bakay M...
További információk