Atilla és hunjai 2. / Dr. Bakay Kornél

 Dr. Bakay Kornél 

ATILLA ÉS HUNJAI

Lássuk most Priszkosz leírásának azon részleteit, amelyek a régészeti források értel­mezésénél felhasználhatunk.Miután Atilla igen jelentős győzelmet aratott a bizánciak felett, Theodósziósz császár a két hun  főember, Edekón és Oresztész követjárása után, Maximínosz vezetésével követséget indított Atil­lához. E követségnek volt a tagja Priszkosz rhétor és az Atilla nagykirály meggyilkolásának tervét ismerő Vigilász tolmács.

A bizánciakkal együtt tért vissza Edekon és Oresztész is. A követség út­ iránya végig pontosan nem követhető, de az bizonyos, hogy Konstantinápolyból Szerdikén (Szó­ fia) keresztül haladtak északnyugat felé Naiszosz (Nis) városán át, talán a Morava (az ókori Margus) folyón keresztül a Duna felé, amelyen szintén átkeltek, feltehetően Szendrő (az ókori Semendria) tájékán. Maximínosz a hun főembernek, Edekonnak selyem öltönyöket és indiai ékköve­ket ajándékozott! Útközben fából ácsolt tutajokkal kelt át a folyókon a hun sereg és ők is, mivel éppen erre vadászott Atilla. Atilla nagyszámú sátra (tentori Attiláé) sorakozott egy síkságon, magának a királynak a sátrát számos hun őrizte. Atilla nagykirály a sátrában egy fából készült, karfás trónszéken (in sella lignea  17 ) ült. 

A követség tovább haladva egy hun faluhoz (vicus!) ért, ahol Atil­la feleségül kívánja venni Eszkám egyik lányát, noha sok asszonya volt (etsi plures alias haberet). Közben átkeltek a Drékon, a Tigasz (Temes?) és a Tiphiszász (Tisza?) folyókon, majd ismét egy hun  faluhoz értek, amelynek lakói földműveléssel is foglalkoztak, mert köleslepényt, árpasört (kámosz) és egy médosz nevű italt kaptak. Nagy égiháború tört ki, zivatarral, amely a bizánci követ­ség sátrait összedöntötte, ám Bléda hun  király egyik özvegyének falujában nem tett kárt, tehát ott nem sátrakban laktak! 

A forrás tuguria vici-t mond, tehát épített házakról van szó. Hét nap járóföld megtétele után újabb falu következett, majd újfent átkelve néhány folyón egy igen nagy faluhoz (magnus vicus) értek, ahol a nagykirályok egyik legfényesebb lakása (aedes-ház!18) állott. Láthat­juk tehát, hogy a Kárpát-medencét a hunok benépesítették, hiszen sűrűn követték egymást a fal­vak.19

Lehettek persze a falu lakói szarmaták, gótok, gepidák vagy alánok is, amint majd a későb­biekben tárgyaljuk, ám ez nem változtat a sűrű betelepülés tényén. Igen hibás az a nézet, mely sze­rint „A hunok beköltözése a Kárpát-medencébe nem a magyarokéhoz hasonló honfoglalás volt, nem birkanyájak, gulyák és ménesek nyomában beköltöző pásztorok szállásfoglalása (?), hanem egy fejedelmi és katonai központ stratégiai célokat szolgáló előre dobása (?).

 A hun köznép zöme, a hunok nagyállattartó gazdasági hátországa továbbra is a Fekete-tenger északi partvidékét övező, az Al-Dunáig terjedő steppéken-síkságokon maradt. A fiatal, erős férfiakból álló hadsreg elit ala­kulatai költöztek át a Nagyalföld déli felébe, majd 434 után a Dunántúlra és a Bécsi-medencébe.”20 

Ez a szemlélet rokon E.A. Thomsonéval, aki a hunokban félmeztelen, ordítozó vad hordákat látott.21

Priszkosz rhétor ezután leírja Atilla palotáját: „fából és gyalult deszkából (szépen kidolgozott gerendákból és deszka táblákból) összeillesztve és fakerítéssel körülvéve, amely nem a biztonság végett, hanem csak dísznek volt ott. A királyé után Onegészioszé vált ki, amely szintén fakerítés­sel volt ellátva, de tornyokkal nem volt díszítve, mint Atilláé. Nem messze kerítéstől fürdő volt, amelyet az Atilla után a szkíták között a leghatalmasabb, Onegésziosz építtetett...”22

Milyen lehetett Atilla nevezetes fa palotája? Fából összerótt szerény házak lettek volna, mivel­ hogy amúgy szekereken bolyongó barbár nomádok voltak?23

És valóban elképzelhető, hogy ez a fa palota volt az akkori világ urának fő és állandó székhelye? Ezzel a kérdéssel legalaposabban Vá­mos Ferenc foglalkozott.24  Bebizonyította , hogy Atilla palotáit nem foghatta közre egy kerek alakú kerítés, noha maga a kerítés tényként kezelhető, hiszen Priszkosz járkált a kerítés előtt és annak kapuja is volt, amely be volt zárva. 

Majd a palota belsejének leírása következik, miután a bizánci követséget Atilla meghívta ebédre:,, megálltunk a küszöbön, szemközt Atillával...majd a székekhez mentünk... A szoba falai mellett volt az összes szék két oldalról. Középütt kereveten (medius in lecto) Atilla ült, mögötte pedig egy másik kerevet (altero lecto) volt, amely mögött lépcsők vittek az ágyához. Ez díszes fátylakkal és tarka függönyökkel és szőnyegekkel (linteis candidis et variis tapetibus ornatus) volt letakarva...később asztalokat helyeztek el, három-négy vagy esetleg több emberre is számítva egyet-egyet. Hússal teli tálat, kenyeret és étkeket tettek az asztalokra...a ven­dégeknek arany meg ezüst serlegeket adtak, míg Atilla ivóedénye fából volt. Egyszerű volt a ruhája is, csupán csak tisztaságban különbözött a többiekétől, sem az oldalán lévő kard, sem barbár sa­rujának szíjai, sem lovának zablája nem volt olyan, mint a többi szkítáé: arannyal, drágakővel vagy bármi más drágasággal ékes”25 

Priszkosz később Atilla feleségének, Krekának  26 a palotájába ment:,, bent a kerített udvaron igen sok épület (multa aedificia) állott, részint gyalult és szépen összeeresztett fatáblákból (ex tabulis sculptis), részint hántolt, faragott gerendákból, amelyek csúcsban végződő (boltívekben kiképzett: in circulos curvata) cölöpökbe voltak eresztve. A bolt­ívek a földszinttől kezdve arányosan emelkedtek fölfelé. 

Atilla felesége egy kereveten ült, a padlót gyapjú szőnyegek (pavimentum laneis tapetibus stratum) takarták, s azokon kellett járni.” A házak vagy egyszerű blokkfalakból vagy faragott fa táblákkal borított blokkfalakból épültek. A tetőszer- kezetekről semmit sem tudunk, mégis feltehető, hogy a palota díszesen faragott tetőzettel rendel­kezett. Mivel Priszkosz rhétor azt hangsúlyozza, hogy ez a vidék fában szegény volt (ami nehezen hihető!), nyilván messzebbről (talán Erdélyből) hozták az építkezéshez legmegfelelőbb faanyagot.

————————————

17 írástechnikai nehézségek miatt a görög eredeti latin fordítását adom: Patrologia Graeca. Ed. J.P. Migne. 113.kötet, Pari­ sina 1864. alapján.

18 Szilágyi Sándor „szállásinak fordította, hibásan. Patrologia Graeca 113. kötet 724: Hic erant Attiláé aedes, quae re­ liquis omnibus ubicunque locorum praestantiores esse ferebantur.

19 A források elemzői közül erre utalt Hunfalvy Magyarország ethnographiája. Budapest, MTA. 1876, 113-114.

 20 Bóna István, Valóság és mitikus torzkép: Attila. Rubicon 4 (1993) 30. szám,8.

21 E.A. Thompson, A history of Attila and the Huns. Oxford 1948.

22 Erant hae ex lignis et tabulis eximie politis exstructae et ambitu ligneo circumdate, non ad munimentum, sed ad ornatum comparato.

23 Váczy Péter A hunok Európában. In: Attila és hunjai. Szerk. Németh Gyula. Reprint. Budapest, Akadémiai Kiadó.

1986, 93-94. A kötet kritikájára lásd: Bakay Kornél, A hunokról - magyar szemmel. In: Szász Béla, A hunok története. Attila nagykirály. Budapest, Szabad Tér 1994, VII -XL.

24 Vámos Ferenc, Attilas Hauptlager und Holzpaläste. Seminarium Kondakovianum 5 (1932) 131 - 148.

25 Erre a részletre már Harmatta János is felfigyelt: A hun birodalom felbomlása. Az MTA Társadalom-történeti Tudományok Osztályának Közleményei 2 (1952) 184. Harmatta János azt is hangsúlyozta, hogy mindez a perzsáktól ered, amint Tansar levelében is olvashatjuk. Firdauszi is gyakran említi a perza előkelők (logádész) arannyal díszített csizmáit. Firdausi, Királyok Könyve (Sahname). A világirodalom klaszikusai. Fordította:Devecseri Gábor. Budapest,

Európa Kiadó. 1959.

26 Willy Bang később Kreka nevét Arikán-ra változtatta, amely - törökül - tiszta fejedelemasszonyt jelent.