Bakay Kornél / könyv

Tartalom

Bevezetés

I. Egy barokk palástba burkolt, alig ismert királyi város

  Utak a város felé

  Történeti utcaszintek

  Magyarhóstád

  Sziget

II. A fallal védett város

  Az Alsókapu-torony (Undters Statthor, Unterthor, Unteres Stadttor)

  Felsőkapu-torony (Oberthor, Obristes Statthor, Oberes Stadttor) Ausztriai kapu

  Öregbástya, Öregtorony (Alte Bastei, Zwinger)

  Molzer-torony (Molzerthum), Csigás-torony, Börtön-torony

  Rókafok-bástya (Fuchszagl), Hohár- vagy Hóhér-torony

  Fürdős-torony (Padstubn), Halász-kapu (Fischrer Thierl), Középső-torony

  Lombai-torony (Lobnwein, Laubenwein)

  Újtorony (Neuthum), Sarkos-bástya (Eckthurn), Kiszwinger

III. Az alsóvár és a város

  A XIII. századi Kőszeg

  Az Anjou-kori Kőszeg

  Kőszeg a XV. században

IV. Kőszeg középkori templomai

  A Szent Jakab templom

V. A legendás ostrom évszázada

VI. Városi élet a XVI-XVII. században

  A protestáns Kőszeg

  A kézművesek városa

Források

Felhasznált irodalom

A képek jegyzéke

A színes táblák jegyzéke


Fülszöveg

Az ódon hangulatú Kőszeg városáról számos kiadvány jelent meg az elmúlt évszázadokban, ám középkori történetét inkább a legendák, semmint az eredeti források alapján rajzolták meg.

Ez a könyv régészeti és eredeti írott kútfők tanúságait tárja az olvasók elé, szakszerűen, mégis olvasmányosan.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dr. Bakay Kornél : Megtévesztő , magát magyarnak eladó filmek és könyvek 2. rész

Kép
Magyar Megmaradásért / 2009 /  Dr. Bakay Kornél : Megtévesztő , magát magyarnak eladó filmek és könyvek  2. rész  A SOROZAT MÁSODIK KÖTETE „AZ ÁLLAMALAPÍTÁS” CÍMET VISELI. Szerzője a pécsi Font Márta, s ez már eleve garancia arra, hogy az elmúlt hatvan esztendő alatt kialakított „hivatalos történeti képet” festi fel a kötet összeállítója. A csábos és vevőcsalogató 495 Ft után ez a könyv már 1590 forintba kerül, de bizony nem éri meg az árát, noha szép kiállítású a kötet, hála az „Europas Mitte um 1000” c. német kiadású (WBG Darmstadt, 2000) kötet illusztrációinak! A hamisságok ebben a kötetben jobban el vannak rejtve, sokszor hirtelenjében fel sem figyelünk rájuk. Például: „Géza nagyfejedelem szereplése váratlan.” Miért? Mert a „barbár szokásjoggal szakított”, azaz elsőszülött fiát tette utódjává. Csakhogy ez éppen úgy nem igaz, mint az, hogy „Taksony azon kevesek közé tartozott, aki túlélte az augsburgi vereséget és visszatért a Kárpát-medencébe.” Az elsőszülött trónutód...
További információk

VG/A székely rovásírás eredete 2.

Kép
 VARGA GÉZA A székely rovásírás eredete - folyt . -  S itt felmerül a kérdés, hogy hol alakulhatott ki a székely rovásírás. ...a  Kár­pát-medencei haza területén is elképzelhetjük. ... nem szabad megfeledkeznünk a latin írásbeliség egyre erősödő befolyásáról sem, mely egyre kurzívabbá változtat­ta a betűk formáit,7 s a magánhangzókat is kezdték kiírni hatására." (1974/168- 176). Amennyiben Vásáry István megfogalmazásából levonjuk a nagy turkológus előd iránti kötelező tiszteletadást, akkor gondolatmenetéből csak az tűnik bizo­nyosnak, hogy az ismert török írásokból a székely írás nem vezethető le. A szerző csupán bízik abban, hogy a meg sem nevezett periférikus török, vagy török gyanús (kazár?) írások jeleinek elemzésével esetleg közelebb juthatunk a székely írás eredetéhez. Ez azonban nem tűnik többnek jámbor óhajnál, mert nincs semmi, ami ilyen reményekre komoly okot adna.Vásáry István egyik mondatában ismeretlen periférikus török rovásrendszert te­kint a magyar rovásír...
További információk
Kép
  Dr. Bakay Kornél :   Gyászbeszéd Bakay Mária halálára Tisztelt Gyászolók! Polgármester Úr! Iskolaigazgatónő! Kedves Akasztóiak! Jól tudom, rendhagyó és szokatlan, hogy egy családtag mond halotti búcsúztatót, ám Bakay Mária személyében egy tanítódinasztia utolsó tagja hagyja el végleg szeretett faluját. 74 évvel ezelőtt, éppen Mária-napon érkezett Akasztóra a bácskai Magyarkanizsa városából két fiatal pedagógus: Bakay Gyula, az Édesapám és húga, Bakay Mária.  A község akkori plébánosa, Szemző János, korábban magyarkanizsai káplán lévén, jól ismerte a bácskai Bakay-családot, akik között kötélgyártó céhmesterek, városgazdák, szegedi gyáralapítók, oldalágon orvosok, sőt orvosprofesszorok voltak, így meleg szívvel javasolta a két fiatal megválasztását. Az iskolaszék, élén Hantos Sándor jegyzővel és a plébánossal, elfogadta Csatai Béni bácsi értékelését: „eddig a tanítók csak megverték a gyermekeinket az iskolában, most olyan tanítókat szeretnénk, akik tanítják őket”. Bakay M...
További információk